A SZÍV AZ ÚR?

A SZÍV AZ ÚR?

A szív az emberi gondolkodás kezdete óta a szeretet szimbólumának és érzelmeink központjának számított. Hogy ez mennyire igaz, már az 1993-ban végzett kutatások bizonyították, de ennél sokkal fontosabb titokra is fény derült.

Az 1991-ben alapított és forradalmi felfedezéseiről ma már világszerte ismert HearthMath Institute jelentős kutatásokat végzett az érzelmek fiziológiájának, valamint a szív és az agy kölcsönhatásainak terén. Azt tűzte ki céljául, hogy segítsen az embereknek csökkenteni a stresszt, uralni a saját érzelmeiket, energikussá tenni őket, fejleszteni rugalmas ellenállási képességüket, hogy egészséges és boldog életet élhessenek. Arra tanítják az embereket, hogy elméjük intelligenciájával összhangban bízzanak a szívük intelligenciájában. Kutatásuk nagy része a szív és az agy kölcsönhatására irányult, azt vizsgálták, hogyan kommunikál egymással a szív és az agy, és ez hogyan hat tudatunkra, és arra, ahogyan érzékeljük világunkat. Kiderült, hogy  a szívet egy erőteljes, mintegy két és fél méter átmérőjű erőtér övezi. Ez azt jelenti, hogy a szív, jóval nagyobb erőteret generál, mint az agyunk. Ez az erőtér érzelmeink függvényében változtatja méretét, negatív érzelmeink csökkentik,  míg pozitívak  növelik,

A szív által létrehozott elektromágneses mező  kommunikál testünk különböző szerveivel, összeköttetésben áll  az aggyal,  a szív jelzi az agynak, milyen hormonok, endorfinok vagy egyéb vegyületek termelődését serkentse  a testünkben. Tehát az agyunk nem önállóan cselekszik, hanem a szív jelzései alapján.

Vagyis valójában a szív irányítja az információkat. A kísérletek során kiderült, hogy ezeket az információkat az érzelmeink befolyásolják. Érzelmeink tartalmazzák azokat az információkat, amelyek révén szívünk az agyat és a szerveket testünk pillanatnyi szükségleteiről tájékoztatja. A gondolataink és érzelmeink hatnak szívünk mágneses mezejére és energetikailag hatással van a környezetünkben lévő élőlényekre, függetlenül attól, hogy ennek tudatában vagyunk-e, vagy sem. Ezért is fontos az emberi faj számára, hogy megváltoztassa, hogyan érez belül.Ám ez még nem minden. A kutatások során fény derült arra, hogy a szív által gerjesztett elektromos és mágneses mezőt nem csupán érzelmeink befolyásolják. Erejét egy további meghatározó forrásból, nevezetesen meggyőződéseinkből is meríti, vagyis mindazokból a dolgokból, amelyekben mélységesen hiszünk, és amelyek szerint az életünket irányítjuk. Mindezt magában foglalja a szívből információként áradó energia, amelyet testünk akkora erővel sugároz, hogy nemcsak agyunkig és a szerveinkig jut el, hanem messze kiterjed a környezetünkre.

 

SZÍVÜNK EGYFAJTA KÖZVETÍTŐ, AMELY MINDEN MEGGYŐZŐDÉSÜNKET ÉS ÉRZELMÜNKET ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES REZGÉSEKKÉ ÉS HULLÁMOKKÁ ALAKÍTJA ÁT.

Ezek az elektromágneses hullámok pedig nem korlátozódnak a testünkre, hanem behatolnak a környezetünkbe, és kölcsönhatásba lépnek mindennel, ami minket körülvesz.

A HearthMath Institut vizsgálatai kimutatták, hogy mekkora ez a kisugárzott energia.

– Az EKG-val mért elektromos ingerület az agy elektromos ingerületének (EEG) akár a  hatvanszorosa is lehet.

A szív mágneses mezeje ötezerszer erősebb, mint az agy mágneses mezeje.

Szívünkből tehát sokkal nagyobb erő árad, mint az agyunkból. Miért olyan fontos, hogy tudjuk ezt? Azért, mert így végre megérthetjük, miért teljesülnek bizonyos vágyaink egyszerűen, míg mások nem válnak valóra.

–         Ha úgy mondogatjuk vágyainkat, vagy jelenítünk meg lelki szemeink előtt bizonyos képeket, hogy a szívünk mélyén nem vagyunk meggyőződve vágyunk valóra válásának lehetőségéről, akkor csak az agyunk bocsát ki elektromágneses hullámokat, míg érzelmeink központja, a szívünk, ötezerszer nagyobb erővel sugározza valódi meggyőződésünket, kételyeinket, aggodalmainkat.

–         Ha meggyőződéseinket érzelmeink ereje is alátámasztja, összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz a kibocsátott energia. Ám ha szomorúak, levertek és erőtlenek vagyunk, kívánhatunk, amit akarunk, a sivár érzelmek ereje nagyobb lesz, mint az értelmünkké, így az fog megvalósulni. Ez  a tekintetben is igaz, amit magunkról hiszünk. Önmagunkról táplált véleményünk szab irányt életünknek. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor lesz erőnk és hatalmunk sorsunkat alakítani, ha megtanuljuk, hogy minden erő és hatalom belőlünk fakad, és nem a külvilágból ér minket.

Pierre Franckh

 

Kicsit tudományosabban:

 

A modern természettudomány ismét megerősíti az ősi bölcseletet, ez alkalommal a szív befolyásos szerepével kapcsolatosan. Doc Childre stresszkutató 1992-ben megalapította az Institute of HeartMath tudományos kutatóközpontot, amelynek célkitűzése ama elképzelés tanulmányozása, miszerint az emberi  szív mélységes bölcsességet hordoz, sőt talán fajunk spontán  evolúciójának kulcsát is magába rejti.

Childre és a HeartMath kutatói csapata a legkülönbözőbb korszerű képalkotó eljárásokkal nyert adatok egész halmazát gyűjtötte össze, amelyekből egyértelműen kiviláglik, hogy őseinknek igazuk volt a szívnek az életre gyakorolt befolyását illetően.

Childre és Howard Martin az alábbi következtetésre jutott: „ A szív intelligenciája a tudatos értelem áradata, amelyet mi magunk is képesek vagyunk megtapasztalni, mihelyt egyensúlyba hozzuk és összekapcsoljuk elménket és testi érzéseinket.”

Az 1970-es években John és Beatrice Lacey, a Fels Kutatóintézet fiziológusai felfedezték, hogy a szív saját független idegrendszerrel rendelkezik, amelyre ők a „szív agyaként” utaltak. Szívünk arra használja a legalább negyvenezer idegsejtjét, hogy a tudathoz kapcsolódó olyan agyi központokkal kommunikáljon, mint az amigdala, a talamusz és az agykéreg. Amikor ezzel először szembesültek, a tudósok úgy vélték, a szív-idegsejtek szerepe egyszerűen annyi, hogy feldolgozzák az odafentről, az agyból érkező jelzéseket.

A Lacey házaspár kutatásai azonban teljesen másra derítettek fényt. Vizsgálataik kimutatták, hogy a szív korántsem engedelmeskedik automatikusan az agyból érkező üzeneteknek, sokkal inkább az idegi jelzéseket értelmezi, és az egyén pillanatnyi érzelmi állapota alapján reagál rájuk. A kutatóházaspár arra a következtetésre jutott, hogy a szívnek megvan a saját külön logikája, a szívdobogás nem pusztán az élet mechanikus ritmusa, hanem egy értelmes nyelv kifejezőeszköze. Az EKG-mintázatok elemzése bizonyítja, hogy a szívnek sokkalta több köze van az észleletekhez és a viselkedési válaszokhoz, mint azt a nyugati tudomány valaha képzelte volna.

A HeartMath kutatói megerősítették mindazt, amit a vallás, a költészet és a saját intuíciónk sugall nekünk az emberi tudatosság hajnala óta. A szív az érintkezési felület a tudat és az érzelmeket előidéző fiziológiai reakciók között. Mi több a kutatók azt is megállapították, hogy a szeretet hatása is valós, és biokémiailag mérhető.

Childre és Martin kutatása sajátos technikák kidolgozásához vezetett, amelyek révén hozzáférhető a „szív koherens intelligenciája”, ahogyan ők nevezték. Amikor a tesztalanyok a szívükre összpontosítják figyelmüket, és ezáltal mintegy aktiválják a benne fészkelő alapvető érzéseket, amilyen  a szeretet , a megbecsülés vagy a törődés, ezek az érzelmek nyomban megváltoztatják és koherensebb mintázatúvá teszik szívverésünk ritmusát. E növekvő szívritmus-koherencia pedig olyan idegi és biokémiaia  folyamatok egész sorát indítja be, amelyek gyakorlatilag a test minden egyes szervére hatással vannak..

Tanulmányok bizonyítják, hogy a szív koherensebb működése az intelligenciaszint megemelkedéséhez vezet, mérsékli a szimpatikus idegrendszer tevékenységét, és egyidejűleg fokozza a paraszimpatikus idegrendszer munkáját. A koherensebb szívműködés által előidézett ellazulási reakció csökkenti a kortizol nevű stresszhormon termelését, és úgy állítja be a mellékvesét, hogy elő-vegyületeiből a DHEA /dehidroepiandroszteron / nevű öregedésgátló  hormont állítsa elő.

Dr.Bruce Lipton

zsuzsabisz