Megvan a hiányzó láncszem?

Megvan a hiányzó láncszem?

Lehetséges,hogy közvetlen kapcsolat van  az agyunk és az immunrendszerünk között? Meglepő felfedezéssel rukkoltak elő a University of Virginia kutatói a közelmúltban: kiderítették ugyanis, hogy agyunk közvetlen módon áll kapcsolatban az immunrendszerrel, egy korábban nem feltételezett nyirokérhálózaton át. A kutatásnak fontos következményei lehetnek néhány betegség esetén, mint pl. az autizmus, az Alzheimer-betegség vagy a sclerosis multiplex.
A University of Virginia orvosi fakultásának kutatói megállapították, hogy az emberi agy és immunrendszer között direkt kapcsolat áll fenn, a fent említett érhálózaton keresztül. Ez gyakorlatilag egy nyirokérrendszeren keresztül valósul meg, Meglepő, hogy az emberi szervezet anatómiáját már teljesen ismertnek tételeztük fel és egy új felismerés számos dolgot megváltoztathat szemléletünkben, és főként egyes betegségekkel kapcsolatosan.

“Kérdéseink is megváltoznak. Már nem azt kérdezzük, hogyan tanulmányozható az agy immunológiai válasza, hanem azt, miért vannak az SM (sclerosis multiplex) betegeknek immunrendszeri rohamaik?”

Agyunk – mint minden más szövet – kapcsolódik az immunrendszerhez, mégpedig az agyhártyán lévő nyirokerek rendszerén át. Így magyarázza az új felismerést Dr. Jonathan Kipnis, a fenti egyetem neuroimmunológia professzora. “Betegségekkel kapcsolatos megközelítésünk alapjaiban megváltozhat. Itt egy ún neuroimmun kölcsönhatásról beszélünk. Korábban ez valami ezotérikus dolognak tűnt, ma már  valós kérdéseket kell feltennünk…

“Úgy véljük, hogy minden idegrendszeri betegségnek van immun-komponense is, és ebben a nyirokérrendszer fontos szerepet játszik.”

A felismerés útja

Dr. Kevin Lee neuroimmunológus erre így emlékezik: “amikor a fiúk beszámoltak első eredményeikről, rögtön úgy éreztem, hogy át kell írni majd a tankönyveket… Agyunkkal kapcsolatosan nem tételeztük fel ugyanis nyirokrendszer meglétét, ezért volt igazán meglepő a fiatal kutatók felismerése. A klinikumot ez alapjaiban érintheti.”

A vizsgálatok egyrészt egereken zajlottak. A mikroszkópos vizsgálatoknál rejtetten ugyan, de láthatóvá váltak azok a nyirokerek, amelyek az immunsejteket környékezik. A kutatók szerint eddig azért nem kerültek felismerésre, mert lefutásuk igen hasonló a nagyobb (vér)erekéhez, és gyakorlatilag ezek “mögött” rejtőztek. Ha valaki célzottan nem keresi – nem veszi észre.

Majd a kutatók MRI-készülékkel vizsgálták öt egészséges önkéntes agyát. Mielőtt a kísérletet megkezdték volna, a résztvevőkbe egy speciális mágneses festéket fecskendeztek. Ennek molekulái túl nagyok ahhoz, hogy az agyba jussanak, viszont elég kicsik, hogy a vérerekből kikerüljenek és bejussanak a kemény agyhártyába.         Az MRI-felvételen a kutatók könnyen láthatták a véráramból kiszabaduló molekulákat, amik keresztüljutottak a kemény agyhártyán, és a környező nyirokerekbe kerültek.Ezt követően a kutatók egy másik, nagyobb molekulákból álló festéket is a váráramba juttattak. Ezek már nem tudtak kilépni az erekből, így  a nyirokcsatornákban sem lehetett kimutatni őket.

Alzheimer és társai?

A kutatási eredmény ugyan elméletinek tűnik első látásra, de komoly gyakorlati következményei vannak. Vegyük pl. az Alzheimer-betegséget. Ebben a kórképben jellemző bizonyos fehérjék felhalmozódása és lerakódása az agyban (béta-amiloidok). A kutatók úgy vélik, hogy a felhalmozódás azért is történik, mert a most felismert nyirokérrendszer nem tudja a káros fehérjéket hatékonyan eltávolítani. A nyirokerek állapota is változik az öregedés során, ez is egy igen érdekes kutatási terület lehet. Számos idegrendszeri betegség más megvilágításba kerülhet az agyi nyirokerek felismerésének – és működésének fényében, az autizmustól a sclerosis multiplexig fontosabbnál fontosabb betegségek alapkutatása vehet új irányt, amely remélhetőleg eredményes kezelési lehetőségek felé vezet.

 

Forrás: ScienceDaily

Találjuk meg a betegség okát, és szabaduljunk meg tőle!

Ismerje meg a Vitális tér terápiát! (Kattintson a linkre!)

zsuzsabisz