Migrén

< strong>A Vitális Tér Terápia 75-80%-ban segíthet a migrénes rohamok gyakoriságát és intenzitását csökkenteni, illetve megszüntetni. Bizonyos esetekben a betegség kezelésében jelentős szerepe van az étkezésnek, mivel ismeretes, hogy az elsavasodott  szervezet hajlamosító tényező lehet egyes betegségek kialakulásában.

A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely többnyire a fej egyik oldalát érinti, ritkábban kétoldali. A hirtelen kezdődő fájdalmat látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg. A roham általában havonta egy-négy alkalommal jelentkezik, és fél-egy napig tart, de ez egyénenként változó lehet. Van, akinél életében egyszer és van, akinél havonta többször is előfordul. A roham néhány órától akár három napig is tarthat. Émelygés, hányinger, hányás kísérheti.

Előfordulás és okok

MigrénBármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban fiatal felnőttkorban kezdődik, és a betegek között háromszor annyi a nő, mint a férfi, a lakosság csaknem tíz százalékát érinti. A migrén oka nem ismert. Örökletességre utal, hogy a betegek nagyobb részének családjában előfordult már. Kialakulását előidézheti az agy bizonyos területeinek működészavara, ami miatt különböző anyagok szabadulnak fel értágulatot, gyulladást okozva. Valószínűleg központi szerepe van a szerotoninnak, ami kezdetben felszaporodik a vérben, és érösszehúzódást okoz (ez felelős a migrént megelőző auráért), majd vérszintje csökken, emiatt az agyi artériák kitágulnak, és migrénes roham jelentkezik. A roham alatt a véreloszlás megváltozik. Egyes területeken vérszegénység alakul ki, ez felelős az esetleges idegrendszeri tünetek kialakulásáért (például zsibbadás, izomgyengeség, beszédzavar). Közismert, hogy hormonális okai is lehetnek a migrénes rohamnak (például menstruáció migrénes rohamot provokálhat, hormonális fogamzásgátlók szedésekor gyakrabban jelentkeznek rohamok és nehezebben befolyásolhatóak, terhesség alatt a migrén általában javul és a menopauzában megszűnik), de ritkán érfejlődési rendellenesség is okozhatja. Létezik elmélet, mely szerint a migrénben szenvedők erei túlérzékenyek. E feltételezés szerint az idegrendszer bizonyos tényezőkre - stressz, bizonyos ételek, környezeti hatások - az agyalapon található, idegekben gazdag ütőerek görcsös összehúzásával válaszol. Ez a görcs pedig több ütőeret összeszűkít, aminek következtében a vér eloszlása megváltozik. A tapasztalatok szerint migrénes rohamot kiválthatnak időjárási frontok - légnyomásváltozás -, bizonyos élelmiszerek, például citrusfélék, sajtok, csokoládé, élelmiszer-tartósítószerek, vörösbor, vannak, akik különböző szagokra, illatokra érzékenyek, kiváltó ok lehet az alváshiány, a stressz és a menstruáció is.

Tünetek

A migrén bevezető szakaszát fáradtság, levertség, ingerlékenység, tompultság vagy indokolatlan jókedv jellemzi. Ezt követi az úgynevezett aura, melynek során az egyik vagy mindkét szem látóterében vakító fények, csillámló cikk-cakk vonalak, szikralátás vagy látótérkiesés alakulhat ki.

Néhány perccel, de maximum egy órával ezután jelentkezik a rendszerint féloldali, görcsös, lüktető, hasogató fejfájás. Ehhez hányinger, hányás csatlakozik és hang-, fény- vagy szagérzékenység, a beteg nem képes fizikai munkavégzésre és általában elsötétített szobában, ágynyugalomban keres enyhülést. A fejfájás elmúltával erőteljes fáradtságérzés, kimerültségérzés jelentkezik, amely azonban egyre csökken és hamarosan a szokott egészségi állapotába tér vissza a beteg.

(Forrás: HáziPatika.com)