Irritábilis Bél Szindróma

Az esetek 75-80%-ban bizonyul hatásosnak  a kezelés. A Vitális Tér Terápia rendelkezik egy kifejezetten az IBS-gyógyítására kifejlesztett programmal, melynek hatása növelhető egy stressztűrő-képességet fokozó kezeléssel. Természetesen nagyon fontos a lelki háttér felkutatása.

Irritábilis bélszindrómaAz irritábilis bél-szindróma a gyomor-bélrendszer ismeretlen eredetű, idült megbetegedése. Ez a bélidegességnek, vagy túlérzékeny bél tünetegyüttesnek is nevezett kórkép nagyon gyakori betegség, minden 5 felnőtt közül 1 tapasztalja magán a hasi fájdalommal és puffadással, továbbá a széklet megváltozásával járó tüneteket. A betegség általában a fiatal felnőttkorban kezdődik, és a nők körében gyakrabban jelentkezik, mint férfiaknál. A panaszok hátterében alapos kivizsgálással sem lehet semmilyen szervi eltérést találni, mivel azokat főleg a belek mozgásának kóros megváltozása okozza. Ennek ellenére a tünetek nagyon is valóságosak és akár komoly kellemetlenséget is okozhatnak a betegnek, akadályozhatják hétköznapi életvitelében. Megnyugtató viszont az, hogy a panaszok soha nem súlyosbodnak, nem mennek át komolyabb szervi betegségbe, és így kezelésük sem igényel soha komolyabb orvosi beavatkozást.

Kialakulása, tünetei, felismerése:

A belek táplálékot továbbító mozgásainak megváltozása központi szerepet tölt be a betegség kialakulásában. Étkezés vagy stressz-helyzet válthatja ki a görcsös bélösszehúzódásokat. A jellegzetes panaszok kialakulásában az átlagosnál alacsonyabb zsigeri fájdalomingerre jelentkező fokozott érzékenység, és lelki tényezők egyaránt szerepet játszanak.Az irritábilis bél-szindróma diagnózisát csak akkor lehet kimondani, ha a jellemző tünetek közül több is jelen van a betegnél, és más, szervi eredetű emésztő-rendszeri megbetegedések fennállása kizárható.

Az irritábilis bél-szindróma jellemző tünetei közé tartozik:
 • a has alsó felén tapasztalt enyhe, bizonytalan vagy néha görcsös fájdalom,
 • a széklet gyakoriságának és jellegének megváltozása (székrekedés, hasmenés illetve a kettő váltakozása, továbbá parancsoló székelési inger hirtelen fellépése egyaránt előfordul, fehéres nyákos széklet sem ritka),
 • valamint a hasi puffadás fokozott gázképződéssel.
 
Sok beteg azt tapasztalja, hogy a fájdalom megjelenésekor gyakoribbá és lazábbá válik a széklete, majd székelés után a fájdalom lecsökken. Általában a betegek stressz esetén és az étkezést követő 1-2 órában a tünetek romlásáról számolnak be. Legtöbbször változó mértékű szorongás, nyugtalanság, alvászavar illetve depresszió kíséri a hasi panaszokat. Ezen tünetek közül legalább kettőnek tartósan (hónapokon át) fenn kell állnia ahhoz, hogy az orvos a bélidegesség kórisméjét kimondja. A beteg további kísérő tüneteket is tapasztalhat, így emésztési zavar, gyomorégés, fáradékonyság, mellkasi fájdalom és még számos más panasz jelentkezhet.
 
Sok beteg egyáltalán nem fordul orvoshoz a fenti panaszokkal. Amennyiben a probléma legalább 3 hónapja fennáll, vagy többször ismételten visszatér, érdemes a háziorvost vagy belgyógyászt mégis felkeresni. (Abban az esetben, ha a panaszok hirtelen lépnek fel, amennyiben a székletben vér jelenik meg, illetve 50 év feletti betegek bármilyen változás esetén, ami a széklet jellegét vagy gyakoriságát illeti, azonnal forduljanak orvoshoz!) A betegeket az orvos alaposan kikérdezi és körültekintő hasi vizsgálatot végez. Vér- és székletvizsgálat, továbbá hasi röntgen vagy béltükrözés elvégzése segíthetnek a kórisme felállításában. Irritábilis bél-szindróma gyanúja esetén a kivizsgálás célja más, súlyosabb szervi megbetegedések – így pl. gyulladásos bélbetegségek, emésztőenzim hiány, daganatos betegség - kiszűrése. Ha ezek a betegségek kizárhatók, akkor felesleges a továbbiakban hosszadalmas, a beteget terhelő, kellemetlen kivizsgálást folytatni. 

Kezelése

Amennyiben minden más gyomor-bélrendszeri betegség fennállása kizárható, az orvos részletesen felvilágosítja a beteget az irritábilis bél-szindróma jellegzetességeiről. A legtöbb beteget megnyugtatja az, ha tisztában van vele, hogy bár a panaszai valósak, azok hátterében szervi eltérés nincsen, és állapotának súlyosbodásától sem kell tartania. Az orvos a pontos felvilágosítással és jó orvos-beteg kapcsolat kialakításával sokat tud tenni azért, hogy a beteg megbirkózzon állapotával, és elfogadja az esetleges kellemetlenségeket. 
Mindenekelőtt nagyon fontos olyan ételeket és italokat fogyasztani, melyek lúgosítják szervezetünket.
Az étkezések és a panaszok összefüggését feltüntető táplálkozási napló vezetése segíthet abban, hogy kiderüljön, milyen ételeket nem tanácsos fogyasztania a betegnek. A kellemetlen hasi panaszok enyhítésének érdekében kerülni kell a fokozott gázképződést okozó, puffasztó ételek fogyasztását. Ilyenek a káposzta, a bab, a karfiol, a hagyma és a szőlő; italok közül pedig a szénsavas üdítők, a bor és a sör. Sok beteg állapota javul, ha kerüli a mesterséges édesítőszerrel készült élelmiszereket és a túlzott koffein-fogyasztást. Egyes betegeknek érdemes megpróbálkozni magas rosttartalmú táplálkozással. A rendszeres táplálkozás és testmozgás természetesen hozzájárul az emésztőrendszer egészséges működéséhez.

Az irritábilis bél-szindrómás betegek 2/3-ának csak enyhe panaszai vannak. Az a beteg, aki tisztában van betegsége eredetével, érti és elfogadja állapotát, valamint betartja az orvos által javasolt étrendet, legtöbbször nem is igényel további kezelést. Sokkal kevesebb beteg esetében kerül sor gyógyszeres kezelésre a komolyabb panaszok miatt. Görcsoldók, hasmenés, székrekedés illetve puffadás elleni szerek tünetileg javíthatják a beteg állapotát. Ezeket azonban csak korlátozott ideig szabad alkalmazni. Mivel a túlérzékeny bél tünetegyüttes létrejöttében lelki tényezők és a stressz is szerepet játszanak, sok beteg állapota javul különféle lazítási gyakorlatok alkalmazásának elsajátításával. Esetenként rövid ideig enyhe nyugtatók adása, vagy pszichoterápiás kezelés is szóba jön.